alarm! diákzsűri! diákzsűri! diázsűri! diákzsűri! alarm!

MAGYAR ÉGRE, MAGYAR CSILLAGOT! (Belga: Magyar nemzeti hip-hop)

2006-01-20T16:58:00.000+01:00

átköltöztünk a freeblogra.

http://diakzsuri.freeblog.hu

Vera beszámol és egyben fülöncsípi Koltai Róbertet

2005-02-11T19:07:00.000+01:00

[Értékeltek a zsűrik

Hétfő délután értékeltük nyilvánosan a szemlét és a filmeket a
Mammutban. Az érdeklődők száma majdnem megegyezett a miénkkel.
Az értékelést veréb módjára a földön libasorban ülve kezdtük (bocs,
kicsit sok volt az állatos film az idei mezőnyben...), végül kaptunk pár
széket. A vasárnap esti megbeszélés-vitatkozás dacára maradt egy-
két ’kiaknázatlan terület’ az értékelés napjára is; a csapat véleménye
korántsem volt egységes – ami szerintem teljesen jól van így. Ezen
okból kifolyólag beszéltem én is kétszer annyit, mint terveztem. Úgy
éreztem, sikerült összefoglalnunk a gondolatainkat, véleményünket a
filmszemléről, és sok filmről konkrétan is, a sajtóvisszhangból azonban
korántsem ez derült ki. Az egyik főiskolai tanárom azzal fogadott,
ugyan áruljam már el neki, mi is volt tulajdonképpen a Diákzsűri
álláspontja, mert az egyik újságban azt olvasta, hogy közepesre
értékeltük a mezőnyt, miközben egy bulvárlap hasábjain az jelent meg,
hogy a diákzsűri egyöntetűen pocséknak értékelte a szemlét.
Ismeretlenül is szeretnék gratulálni annak az ’újságírónak’, akinek
sikerült ezt az egy órás nyilvános beszélgetést ilyen frappánsan
összefoglalnia!

Az egésznapos rövidfilm nézés üdítő volt, pláne a reggeli Terézanyu
után, ami még úgy is Titanic hosszúságúnak tűnt, hogy csak egy óra
késéssel értem be a vetítésre. Este kilenckor került sor a ’főzsűri’
nyilvános értékelésére a Millenárison. Itt már volt tömeg is, meg szék
is. A beszélgetés nagyon érdekes volt, és meglepő volt számomra,
hogy nem voltak nagy eltérések a mi és a ’nagyok’ véleménye között.
Nagyjából ugyanazokat a dolgokat hiányolták vagy emelték ki,
természetesen szakszerűbben megfogalmazva és alátámasztva. Kicsit
csalódást okozott az, hogy a zsűri szemmel láthatóan nem szívesen
beszélt konkrétan egy-egy filmről, néhány kivételtől eltekintve. Az egyik
ilyen kivétel a Világszám volt, és hazafelé menet azt is megértettem,
miért tartózkodhatott a zsűri a konkretizálástól, ugyanis arra lettem
figyelmes, ahogy Koltai Róbert lázasan magyarázkodik a
mobiltelefonjába, hogy xy (zsűritag) hülye, mert Ő igenis elvarrta azt a
bizonyos szálat a filmjében.....
]

KORREKCIÓ ÉS MEGHÍVÓ

2005-02-10T17:19:00.000+01:00

Kedves Barátunk!

Szeretettel várunk Téged és minden kedves Munkatársadat 2005. február
12-én az Odeon Lloyd Moziban.

10 órától a Diákzsűri által díjazott filmeket vetítjük,
19 órától a Zöld Holló díjak kerülnek átadásra,
20 órától állófogadás, zenél: DJ Suhaid.

FELHÍVÁS

A 36. Magyar Filmszemle eredményeit közlő sajtóanyagból sajnálatos módon
kimaradt a Diákzsűri újonnan alapított filmzenei díja. Az alkotókat
megillető nyilvánosság érdekében tisztelettel kérünk, lehetőségeitekhez
mérten jelentessetek meg egy erre vonatkozó közleményt.

2005-ben a Diákzsűri a Legjobb Filmzenének járó díjat Dyga Zsombor: Kész cirkusz című filmjének zenéjéért ítélte oda, amelyet a Diákzsűri a Büntető mozidélutánnal közösen ad át a THE UPTOWN FELAZ zenekarnak.

A 36. Magyar Filmszemle Diákzsűrijének díjazottjai:

Nagyjátékfilm

Fődíj: Mispál Attila: A fény ösvényei
Különdíj: Gárdos Péter: A porcelánbaba

Elsőfilm

Fődíj: Szekeres Csaba : Kinder Garden
Különdíj: Vranik Roland: Fekete kefe

Dokumentumfilm

Fődíj: Zsigmond Dezső: Csigavár
Különdíj: Moharos Attila: Székelyföldi szolgasorsok

Kisfilm

Fődíj: Mészáros Péter: Kyrie
Különdíj: Czukor Balázs és Horváth Kristóf közös alakításáért az
Undorgrund című filmben

Legjobb filmzene

A Büntető mozidélután és a Diákzsűri közös díja a The Uptown Felaz
formációnak a Kész cirkusz című film zenéjéért.

A közzétételért segítségedet köszönjük, és ne feledd:

Szeretettel várunk 2005. február 12-én, 10 órától az Odeon Lloyd Moziban.

Üdvözlettel:

A Diákzsűri szervezői

röhög az egész osztály

2005-02-06T19:09:00.000+01:00

a médiagurutól azt tanultuk, hogy indulatból ne írjunk. én tényleg mindent megteszek, hogy ez ne így legyen, és két napja próbálom megemészteni az üvegfal című filmet - mindhiába.

pedig amikor reggel álmosan pislogtam a tükörbe (tipikus filmes kép), még gondolkodtam is, hogy nem túl biztató ez az üvegfal szinopszis, tehát jobb lenne, ha ágyban maradnék - de felkeltem.

most az következne, hogy megbántam, ami annyiban nem igaz, hogy végül is rég nevettem ennyit filmen, de sajnos az üvegfalat alapvetően nem humoros mozinak szánták.

kicsit késtem a vetítésről, már sötét van, amikor leülök a sor szélén - a véletlen persze úgy hozza géczydávid és breierádám közé sikerül ülnöm. róluk csak annyit kell tudni, hogy az előző a legpofátlanabb, a második a legpimaszabb ember akit valaha ismertem. ők az első percektől fogva hangosan röhögnek a film dialógusain - én nem merek, Diákzsűri elnökhöz méltó hűvös megfontoltsággal ráncolom a homlokom, csóválom a fejem, és igyekszem visszatartani a nevetést, elvégre a diákzsűri nem bont rendet - és nem megy.

először csak fújtatok a kínos mondatokon, el-el mosolyodom a "nagy szemét vagy kamondi" felkiáltásokon, aztán az ominózus "jó fej vagy zalán"-on már percekig röhögök. körülbelül ezen a ponton szabadult el a pokol, ezután az acquincum terem nézői meg sem próbáltak együtt élni a mozival, de hát ez fizikai képtelenség egy olyan film esetében hogy az előző jelenetben még gonosz mostohát alakító fullajtár negédesen pislog a haldokló kislányra és felteszi azt a kérdést, amin visítva röhög a terem: "sokat szenvedsz kicsim?"

az üvegfal azzal fog mégiscsak belovagolni a filmtörténetbe (amellett, hogy kultfilmeket megszégyenítő pontossággal idézzük egymás közt dialógjait), hogy igencsak régen láttam a magyar filmszemlén olyan jelenetet, ahol a totál szerint a lágymányosi hídon autózó házaspár közelijében a nő mögött a duna van, ám a férj ensnittjében már egy zöld mező.

Misku vs. Dear Daughter

2005-02-06T10:33:00.000+01:00

[Azértezmégiscsaknamármost! Tudniillikmárminthogy!

Ez az év, az ország legrangosabb szemléje. Megmutatja magát az év termése. S a szüret után jön a rostálás, az előzsűri
szétválogatja az éretett a férgestől. Ezérthátugyebár!, csak jó, illetve kiváló filmeket kellene látnunk, mégsem ez a
helyzet! Sok, nem idevaló művet láthatunk; hogy felső nincs az természetes, de, hogy alsó színvonal sincs az fura. Valami
technikai színvonalat szabni kéne. Itt van például a Dear daughter. Filmes szempontból értékelhetetlen. Ez az őrült (most jó
értelemben), ez kamerát szerel az egyik kezére, s éveken át így neveli gyermekét, fél kézzel fotóz, fél kézzel pelenkáz.
Bizonyos dokumentálása a gyermeknevelésnek, valami home valóságshow. A humor csak mi nézhetővé teszi a filmet. Operatőrileg,
vágásilag egy megyei szemlére sem engedném be. A 120 óra nyesanyag ellenére is hosszú a 90 perc. Egyszer meg lehet nézni,
mert a szituációk viccesek, a lány tündér - a film ideje alatt képes voltam emberi érzésekkelé viseltetni egy gyermek lény
iránt -, de összefüggéstelen, események egymásutánja, amire tán a gyermeklelkészek mohón vetik magukat. De nem egy átlagnéző. ]

Misku beszámolója az "értékítéletválságáról"

2005-02-06T10:30:00.000+01:00

[Elért engem is. Érzem, nem lehet más. Reméltem, de nem. Megkaptam a kórt. Nincs kétség. Az Anitától tudom, nem mondta, de
érzem, érzem, hogy így van. Ilyenkor télen üti fel a fejét, február elején. Pedig vigyáztam, próbáltam ellenállni, de
megtámadott. A Mammut moziból indul ki ez a fene. Nem tudom a nevét, de a tünete: értékítéletválság. Nem tudom objektíven
papírra vetni elfogultságomat. Ez a betegség megszépíti az amúgy rossznak mondható filmeket.

Amíg otthon a képládát néztem, nem volt semmi baj, a kis monitor csak szememet vonzotta, eszemet szabadon hagyta. Jobban
tudtam a hibákra figyelni, de ez a hatalmas vászon... ez... ez magába nyel, beszívja az agyam, és ködöt csókol rá.
Így... így képtelen vagyok... nem tudom kizsigerelni a filmeket... Érzem végem... Bocsássanak meg...]

2005-02-05T19:50:00.000+01:00

[olyan furcsa az ember hangulata a mammutban..a mammut 1-ben hömpölyög a sálas, sztk keretes tömeg, svenkről, bazinről, fliegaufról beszélnek, kis ujjukat eltartják a cigarettától, kávétól..dominán a piros sál..viszont, ha átmegyünk a hídon (világokat köt össze, szimbolikus szerepe van!) kigyúrt, szoláriumozott csávók és csajok böfögik fel a plazakultúrát...és a legviccesebb, amikor betévednek a szemlére, és csak ilyen megjegyzéseket hallani: "csak magyar film van, (itt egy káromkodás)..."...közben dőlnek a jegyeladási csúcsok, jobb-rosszabb filmeket nézünk, de sokkal érdekesebb vszínűleg a Válótársak a szomszédban, majd a Dokkban bedobni vmit..ha politikus lennék, és álmodnék, akkor olyan szemlét álmodnék, ahol a filmszemle közönsége is leülhet egy kávéra, kajálhat vmit, mindezt egy olyan helyen, ami közelebb áll a szemle szellemiségéhez...álmodnék]

Lantos a Temetetlen halott kapcsán

2005-02-05T13:46:00.000+01:00

[Nagy Imre szenvedése

A "Temetetlen halott" című film egészébe véve két hosszabb részre tagolható: az egyik a Snagovban, a másik a cellában játszódó jeleneteket tartalmazza. Ez utóbbit emelném ki, ugyanis itt érvényesül Jan Nowicki alakítása: Vajon Nagy Imre is ilyen mély lelki fájdalmat élt át hosszú bezártság alatt? Nem tudom, mindenesetre az emberi kiszolgáltatottság és tehetetlenség ábrázolását, véleményem szerint, átütően sikerült bemutatni. Eleinte nincs szemüvege, nem lát, nem tudja milyen nap van... Emberi méltóságát és nyugalmát nehezen, de megőrizte a megpróbáltatások ellenére. Végig bátran kiállt hite és igaza mellett. Szenvedéseivel együtt érez az ember.
Miért kellett megalázni? Miért kellett megölni?
Előbbre jutott-e az emberiség a két világrendszer kipróbálásával?
Mi folyik napjainkban a globalizáció címszó alatt?
A halálbüntetést eltörölték a világ számos országában, de az emberek megalázásának számos kegyetlen formája megmaradt.
Miért nem tanulunk a történelemből?
Hova vezet mindez?
Gondolkodjunk közösen és találjuk ki azt a rendszert, amelyben az egymás iránti tisztelet kialakítása, a különböző megoldások elfogadása, a természettel és egymással való együttélés a cél.

Lantos Zsolt Gábor.]

Judit utazásai: hűvösvölgy aquincum tengely

2005-02-05T13:26:00.000+01:00

[Háromnapnyi megállás nélküli dokumentumfilm-nézés őszintén szólva lefárasztja az embert. Aki még nem próbálta és nem megszállott őrült, annak nem is ajánlom. Mielőtt még valaki félreértené: a műfaj kifejezetten közel áll a szívemhez, a felhozatal minősége is kellemes meglepetés volt számomra, egyedül a mennyiség okozott problémát. Alvás- és pihenésigényem finoman szólva is kielégítetlen maradt az utóbbi napokban. Ráadásul a folyamatos filmnézés miatt ez idáig a Diákzsűri közös ebédjeiről is sajnos lemaradtam. (Tényleg, milyen a kaja?)
Ahány film, annyiszor mondták el a jegyszedő lányok/fiúk, hogy „balrafennazelsőterem”. A menet az volt, hogy hátsó ajtón ki, maximum öt perc levegővétel, aztán vissza az Aquincumba.
A második naptól kezdve már kezdtek összecsúszni a filmek, egyiknek a vége néha belelógott a következő elejébe, így a köztes szünet is kimaradt, de lelkiismeretes zsűritagként próbáltam talpon maradni. Cikáztam Pasarétről Hűvösvölgybe, majd ismét ki Aquincumba, hogy aztán a Krisztinán randizzak egy hátrányos helyzetű szocio-dokuval, vagy egy szőke, kékszemű portréfilmmel.
A megpróbáltatások ellenére azt kell, hogy mondjam: megérte. Sok izgalmas és érdekes dolgot megismertem, kirajzolódtak előttem a dokumentumfilm alműfajai, stílusirányzatai és a pillanatnyilag hangsúlyos tematikai csoportjai. Jegyzeteltem, mérlegeltem, osztottam-szoroztam, és Hűvösvölgy és Pasarét között sikerült rálelnem az igazira is. És, hogy ő kicsoda? Az majd az eredményhirdetésen kiderül.
Most pedig veszem az utamat a Gellért és a Bécsi Kapu felé, és a következő napokban már kizárólag a fikciónak élek.
]

Czinki dícsér, majd nem bánt

2005-02-05T13:10:00.000+01:00

[A már jó előre Hajnóczy-filmként definiált alkotás, A halál kilovagolt Prezsiából esetében a mű értékelése komoly akadályokba is ütközhet, mondjuk, ha az ember nem nagyon tud semmit Hajnóczyról. Sokat én sem, de az az egyetlen elolvasott novella is sokat segített, talán képbe helyezett, és így végül jól szórakoztam a filmen, de ezzel azért nem mindenki volt így. Örök dilemma, hogy az alkotó fontosabb-e, vagy a mű, ebben az esetben az a kérdés, hogy értékelhető-e a film anélkül, ha az ember tudná, hogy Hajnóczyval kapcsolatban mire számíthat, milyen elvárásai lehetnek. Hát, ez olyan hoztam is ajándékot meg nem is. A szobájában vergődő író bemutatása nem feltétlenül köti le azokat, akik magát az írók legalább legendákból nem ismerik, ugyanakkor a két bájos színész vicces zenékkel alátámasztott játéka a készülő könyv illusztrációjául szolgáló jelenetekben egészen jól működik. A lassú humor igenis célba ér, és lassan, ahogy az alkotás folyamatát megismerjük, az alkoholista író kálváriája is érhetővé válik, egészen a szürreális végkifejletig.

Végül pedig a Csudafilmről, amit, isten lássa lelkelemet, bántani nem akarok. Különösebb okom sincs is rá. A szokásos színészek Kréta szigetén hozzák a szokásos formájukat, Kern András rendben van (mint társszerző is), amennyiben az alkotók szórakoztató családi filmet akartak létrehozni, akkor sok sikert kívánok nekik, menjen a szekér. A film ugyanis tökéletesen ártalmatlan, nem érdemes nekiesni, egy korrektül kivitelezett vígjáték, szerethető karakterekkel, szép helyszínekkel, nagyjából működő helyzetkomikummal. Mostanában egyre gyakrabban használom a "bájos" jelzőtt. Most is.
]

lengyelpeti beszámol: argó vetítés és problémás mamut

2005-02-04T13:13:00.000+01:00

[Nem volt semmi az Argo vetítése ma, február 3-án a Mammut Aquincum termében! Ne felejtsük, saj-tó-ve-tí-tés! Nos az első 5 perc után hirtelen a nagy sötétség szakadt a teremre. Két eset lehetett, vagy elszakadt a film, amelyre azért kicsi az esély, mivel magyo gyorsan összeragasztották - a film fél perc múlva folytatódott. Aztán lehet, hogy valaki kihúzta a hálózati aljzatból a dugót... Persze a is előfordulhat, hogy a dramaturgiai kísérlet folyt, mivel épp mindig a zárómondatoknál ment el a kép (igen, igen, nem csupán egyszer történt meg...). Például, amikor a film végén a narrátor azt, mondja, hogy "így ért véget ez a.........]

[Azért számomra egy picit meglepő, hogy egy ilyen cicababa/cicafiú (ízélésnek és szexuális identitásnak megfelelően az egyiket olvasva) természetes lelőhelyeként nyilván tartott bevásárló- és szórakoztatóközpontban, mint a Mammut a mozi személyzete ilyen udvarisa és segítőkész legyen. A szemle legnagyobb nézőrohamai alatt is (azzal együtt, hogy egész nap ott állnak jegyeket kezelve), udvarisan köszönnek és türelmesen felhívják mindenki figyelmét (akár többször is) az esetleges késésekre. Ez azért úgy érzem meglepő,de mindenképpen dicsérendő. Azt hiszem ez fontos egy olyan szórakoztató intézmény történetében, mint egy mozi. Vagy ez egy túlságosan békebeli időket idéző és konzervatív felfogás...?]

misku beszámol és elégedetlenkedik

2005-02-04T13:11:00.000+01:00

[Ez az árpa friss, alig, hogy kikalászosodott. Ezt hollywood eseje öntözte, meg is látszik rajta. Magyarként - ami itthon
semmi estere sem jellemző - képes amerikai filmi világot teremteni. De ezt nem az Eötvös Csöpi-féle görccsel teszi.
Szerencsére nem akar versenyre kelni a tengerentúli filmgyárakkal.

Azért jó ez a film, mert nem kell komolyan venni, a rendező sem teszi. Csak szórakoztatni akar, s ennek eleget is tesz.
Nem hat sem a szívre, sem az észre, nincsenek mély gondolatok, csak kikapcsol. Kell ez is néha.

Az Usa-ban még karriert is csinálhatna, Képes kis pénzből elfogadható látványt csinálni, ő Koltai Gáborral ellentétben
5 emberből is képes csapaptot csinálni, csak itt-ott ki kell foltozni a képet. Akár a római kort is elénkvarázsolja, igaz
kicsit szegényes, de ott van.

A gonosz jelleme itt is sablonos, de a többi figura egyéni magyaros fűszerezésű. Meg tudta csinálni a magyar akciófilmet,
ami nem akar megegyező klón lenni.

Dinamikus kamerahasználat jellemzi, kellemes kikapcsolódást nyújt, szemben előző munkahelyével.]

[Nagyothallanak a aszemükre az operatőrök?
A 2005-ös esztendőre így leamortizálódott volna a magyar képrögzítő-emberkészlet? Nem, ez nem lehet.
Ha mégis így lenne, ma már vannak csodakamerák. Nem! A rejtély a vetítőtermekben rejtezik. Valami láthatatlan kór lebeg
a gépészek feje fölött, valami elhomályosítja látásukat, mivel még éles képet nem láttam a szemlén. Minden vetítés életlen! ]

Vera beszámol: A harmadik nap, pár szóban….

2005-02-04T13:08:00.000+01:00

[A Fekete kefe négy fiatal, ’magát kéményseprőnek álcázó’ srác kalandjait mutatja be, akik menekülnek a főnökük elől, adósságot-adósságra halmoznak, miközben lelkesen úgy tesznek, mintha dolgoznának. A gomját senki nem tekergette a nézőtéren, de, aki szemfüles volt, az megtudhatta, hogyan lehet bio kecskeszarból jófajta hasist csinálni! (Kérlek, ne próbáljátok ki!!! „Legyetek rocksztárok, és megkapjátok ingyen”!)

A rap, revü, rómeó nem okozott csalódást, mert őszintén szólva nem vártam tőle túl sokat! Abban nem értek egyet az alkotókkal, hogy ez egy alacsony költségvetésű film, mert úgy gondolom, az értékéhez képest hihetetlenül sok pénzt öltek bele. Rómeó és Júlia tragikus története a mai Magyarországon, ahol csak romák és kínaiak élnek, és Rómeó vezetékneve ezúttal nem Montague, hanem Rácz. Az az érzésem, ez a film sem az előítéleteket hivatott mérsékelni, ugyanis a filmben mindenki bűnöző, drogkereskedő vagy maffiózó, kivéve talán a zongoravirtuóz hugocskát. Van itt minden: gyilkolászás, szex, dodzsemes üldözés, megmakkant nagypapa, keményfiúk…. ez lenne a magyar film válasza a Bronxi mesére???

A nap a Dear Daughter-el zárult, amit nem igazán tudtam hova tenni. Kedves film egy tündéri kislányról és az apukájáról, de sokkal inkább home video vagy dokumentumfilm, mintsem játékfilm. Sajnos ebben a kategóriában szerintem nincs sok esélye az érvényesülésre.
Az alkotás este negyed hétkor került levetítésre, a magunk mögött tudott négy nagyjátékfilm után kissé elcsigázva, az átlagosnál hosszabbakat ’pislogva’ néztük végig Szirtes Júlia „nővé válását”.]

tényleg

2005-02-03T15:16:00.000+01:00

benne leszek a tévében

vivatv, szerda, 1800
m1, hétfő, 1800

megnyitó

2005-02-03T15:14:00.000+01:00

A Szemle-gépezet beindult: filmek csúsznak egymásra, vetítések
ütköznek, mindent lekések, vagy legalábbis összecserélem a
jegyeket/meghívókat/kártyákat.

nincs ez másként a megnyitó esetében sem: mivel fekete ibolya
utazások egy szerzetessel című dokumentumfilmjének csak a
pótvetítésére kaptam jegyet, az már tudtam, hogy a háromnegyed
hétkor véget érő filmről még futólépésben sem (pedig köztudottan jó
vagyok benne) fogok odaérni a kongresszusiba hétre. Persze a film
késett, talán hosszabb is volt mint hatvanöt perc (vagy csak annak
tűnt, jaj....), utána még villáminterjúztam hangzavarban bekapcsolódó
térmikrofonnal, és csak ezután vettem száguldó riportereket
megszégyenítő sebességgel célba a kongresszusit.

az életmű-díjak átadását így például simán lekéstem, bár őszintén
megvallva a tévében nézve is unalmas egy ilyen rendezvény nemhogy
a kongresszusi központ hírhedten kényelmes székein kuporodva.

röviden: pont a szünetre értem oda, így legalább minden ismerőssel
összefutottam, minden fontosat le- meg- átbeszéltem, hétszáz forintért
vettem pogit meg egy tonikot, mert a beláthatatlan időtávolságban
lévő koktélpartiig simán éhenhaltam volna.

a páholyban a garas dani - zságer balázs - stalter judit tengelyen
helyezem el magamat, és várom a mozgóképet. ehelyett azonban a
film producere kúszik a színpadra, és megkér minket, hogy vegyük
figyelembe, hogy a film nagyon nehéz körülmények között készült. némi
szemöldökráncolást csal elő belőlem ez a megjegyzés - elvégre az
elkészült produktum a lényeg, nem holmi mentegetőzés.

végre valahára kezdetét veszi a dallas pashamende című film vetítése
(fél kilenckor - ki mondta, hogy elkéshetsz egy filmről?)

géczydávid szerint (hiteles forrás) a dallas az első hiteles magyar
cigányfilm, mert nem kusturica imitáció. valuska szerint (hiteles forrás)
sára sándor azért csúnyán beelőzött, de ő még nem látta a filmet (bár
ez csak órák kérdése).

saját vélemény: vegyes. jó is, rossz is a dallas.

nekem bőven elég lett volna a sztori szerelmi szála, a
nagy "gyökerekhez való visszatérés" a medvével, nem kellett volna
más vonalakat behozni. pl: harmatgyenge ez a rendőrös szál, a dallas
motívum sem túl erős, de miért és hova megy el kovács juli - filmben
talán frolika a neve, a szipus húg(?), stb.

szép történet lett volna, nekem a cselekménye áll gyenge lábakon, és
a befejezésével sem vagyok kibékülve. ugyanakkor szépen összeáll,
megvan az íve - sajnos ezen a szemlén ez is szempont.

a feliratok alatt már a telefonomat kutatom: taxi és nyomás haza -
végre egy kis alvásra van kilátás. állofogadás helyett meleg ágyikó és
kipihent fej a jutalmam.

misku beszámol

2005-02-02T21:04:00.000+01:00

[Kényelmetlen... nehéz..., de nem is szeretek olvasni... moziban. Más persze, ha az ember könyvet, vagy valamilyen papír-betűhordozót vesz a kezébe..., de ha egy mozgóképet kell aláolvasnom, legalább legyen rá lehetőségem!
Ha egy film olvastatni rendel, rendeljen a rendező rendes betűket! Legyen annak legalább egy kis árnyéka, egy kis sötétség maradhat a legnagyobb szemlén is.]

rittergyuri beszámol- doku

2005-02-02T08:47:00.000+01:00

[Reggel 10:00. Nagyot szippantunk a Mammut mozi levegőjéből, megküzdünk a szervezőkkel a szemlekatalógusért, majd hipp-hopp elhelyezkedünk egy kényelmes moziszékbe és megkezdjük a filmes utazásunkat a Krisztina teremben. Ma csak dokumentumfilmek mennek.

Az első doku Boros Zoltán: Az átnevelés poklában című erdélyi témájú filmje, amely a román kommunizmus erőszakos átnevelő intézeteit mutatja be. Mielőtt elkezdődne a film egy úriember felvezetőt tart a filmhez. Érdekes módon e film, illetve egy későbbi a roma holocaustot feldolgozó alkotás elé Kellemes szórakozást kíván nekünk. Néhányan egymásra nézünk, majd a vászonra.

Boros Zoltán filmje egyszerű visszaemlékezés a fegyencek szemszögéből, történetüket és tragédiájukat ismerhetjük meg. Filmjének egyik legnagyobb hibája, hogy szájbarágós. Fátyol Tivadar: Út a halálba című munkája identitászavarban szenved. Nem tudja eldönteni, hogy a roma holocaustot mutassa be, vagy a jelenben is zajló roma kárpótlási botrányt.

A nap Krisztina termi dokuja Pap Gábor Zsigmond: Hamavazószerda című alkotása volt. A Budapesti Műegyetem diákjainak 1944-48 közötti odüsszeiájáról szóló mű egyszerre több helyszínen mozog. Remek szerkesztés, autentikus kivitelezés mellett kellemes humor is jellemzi a filmet.

Pontos és egyedülálló dokumentum Varga Ágota: Leszármazottak című filmje, amely a Horthy időszakot mutatja be. Mesélője az antiszemita katonás Zsiga bácsi, akinek édesapja részt vett a magyar zsidóság deportálásában. Sajnos a film elég sematikus és elnyújtott.

Meglepetés viszont Balog Gábor és Hajdú Farkas Zoltán Az Árulásról című filmje, amely annak ellenére, hogy egy szokványos narratívájú dokumentumfilm, elgondolkodtató filozófiát interpretál.

Szerethető és tanulságos történetet mesél el Czétényi Csilla és Nagy-Bozsoky József által készített Az utolsó kántortanító című munka. A Bükk-hegység lábainál fekvő kis falucskában él az idős Pista bácsi, aki három generáció tanítója volt a településen. Életének története diákjai szeretetteljes és humoros elbeszéléseiből kerekedik ki.

Este 23: 00. Kifújjuk magunkat. Fáradtan lépünk ki Németh Gábor Péter: A fekete című portréfilmnek álcázott „közgazdaságtudományi előadásáról”.

Zárul az első nap a szemlén.
Folyt köv… ]

vera beszámol

2005-02-02T08:40:00.000+01:00

[Az első közös-ülés

Az utolsó vizsgám után, kissé elgyötörten érkeztem hétfőn Egerből a Süss Fel Napba, ahol az első megbeszélését tartotta a DIÁKZSŰRI. Itt végre "megszemlézhettük" az eddig csak fényképről ismert zsűritagokat, és elnökünket, Libor Anitát, aki eddig az e-maileket zúdította a postafiókjainkba. A fogyasztást a sörakció, az este hangulatát a társaság határozta meg- nekem személy szerint egyik sem okozott csalódást. Megkaptuk a vetítési időpontokat, a jótanácsokat és a legfontosabbat: a sajtóbelépőt, rajta a Sorstalanság-talanság jelzésére szolgáló lyukkal, amelyre így tehát a Sorstalanságra nem nyerünk bebocsátás.. ]

[Kedd

A keddi kései kelés és a nagy érdeklődés következtében nem jutottam be egy dokumentumfilmre sem, de nem csüggedtem, megváltottam másnapra a nulla forintos jegyeket, és kértem egy Filmszemle katalógust, így került még egy lyuk a sajtókártyámra, na ez már kicsit elcsüggesztett. Mi van, ha elfogy?
Örömmel nyugtáztam, hogy az újságok, a híradó, a kulturális műsorok mind-mind ontják a szemlés témákat-híreket, a lelkesedésem nő:); ]

2005-02-01T14:50:00.000+01:00

[azt kell mondani, h itt csodálkoznak rá a gyermekek a hihetetlenül experimentális internetes megjelenésünkre, hehe]

[hát, ő a főszervező, testének nem része a filmszemle katalógus, mint az ábrán látható..hmm, csak a szemle alatt..ha látjátok, üdvözöljéték nagy hurrával, fanfárokkal! ]

[ez volt az első találkozó,süss fel nap, sokan, jó hangulat etc.]

[anita, az El Prezidente, aki nagyon magyaráz vmit..de mit? ]

terézanyuról 2en

2005-01-31T15:44:00.000+01:00

[terézanyu1: "Szóval a magyar szingli hol itt, hol ott segít magán vagy másokon, de ez igazából nem áll össze egységes egésszé. Kicsit olyan a film, mint egy távolugró, aki többször is nekifut a homokgödörnek, de úgy érzi, hogy ez nem fog menni, és minduntalan megtorpan, visszafordul, hogy újra nekifusson, de igazán nagyot sohase dobbant. Az egész film kicsit döcögős. Vannak benne jó jelenetek, epizódok, de ezeket az epizódokat csupán a főszereplő személye látszik összekötni. Persze ez eredhet abból, hogy egy magyar bestsellerből adaptálták a filmvászonra a történetet, ahol a főhős naplószerűen meséli az élete nagy eseményeit, amolyan bridget jonesosan. Ez mind nagyon szép, de ezt a fajta történetmesélést ez a műfaj nem nagyon bírja el, ha nincsenek olyan szálak, események, urambocsá’ poénok, melyek az üres részeken átsegítenek. És itt sajna ezek hiányoznak."..."Amiért mégis élvezhető a film, az a színészek játéka, azt is mondhatnám, hogy a rendező és a színészek összjátéka. Az ifjú tehetség, Hámori Gabriella talán egy picit fiatal a szerepre, de nagyon jól hozza a figurát, barátnői szerepében Ónódi Eszter (még mindig imádjuk!), Schell Judit és Major Melinda teszik a dolgukat. (Ha nem érezném egy kicsit lehetetlennek, akkor simán el tudnám őket képzelni a Szex és Budapest című komédiában – van bennük annyi!) Bergendy Péter, a film rendezője pedig jól vezeti szereplőit, és dicséretére legyen mondva, amikor kell, hagyja őket játszani. Mellettük a férfiak nem annyira hangsúlyosak, bár azt hiszem, ez nem is volt célja készítőknek, a mellékszereplők viszont zseniálisak, Molnár Piroskának és Haumann Péternek a film legjobb pillanatait köszönhetjük.

Utoljára maradt a mozi képi világa. Na, kérem, innentől kezdve pedig elfogultságot jelentek be! Csak annyit mondok: Pados Gyula! Nem akarok jósolgatni, de ő az a képfestő-fenomén, akit külföldön már számtalan díjjal elismertek, és akit a következő évek nagy operatőregyéniségének tartok. A Kontrollban már láttuk, hogyan teremt hangulatot és egyáltalán hogyan teremt képet a vásznon, és ezt az adottságát most megcsodálhatjuk a Terézanyuban is. Csodálatosak a képei, egyszerűen öröm nézni őket, ahogy egyetlen színnek a különböző árnyalatai egyetlen mozdulattal felviszi a vászonra, az egyszerűen hihetetlen. A kamera (Alexandre Astruc szavaival) a kezében valóban töltőtollá válik, mellyel úgy képes festeni, mint más egy egyszerű ecsettel."- lengyel péter]

[terézanyu2:"Bergendy Péter első filmes rendező korábban azzal kereste „kenyerét”, hogy a Bestiák, az Up és az Edda együtteseknek készített videoklipeket, szabadidejében a német-magyar Cinema magazin főszerkesztője volt. Újságjában rendszeresen fikázta a magyar film remekeit (a Werkmeister harmóniákat csak a nézhető kategóriába sorolta). Bevallom, izgatottan ültem be (no nemcsak emiatt) a moziterembe, vajon mit produkál az ifjú filmes. Százhuszonhét perccel később egy „búzamezőn” ébredtem, ahol kedvenc színésznőm Hámori Gabriella irigylésre méltóan omlik a Matthew McConaughey kinézetű Nagy Ervin karjaiba."..."Bergendy filmje a jól ismert műfaji konvenciókat használja: unalmas, sablonos párkeresés rengeteg logikai buktatóval és üresjárattal. Rigó Béla forgatókönyve már az első tíz percben elárulja a történetének lényegét és megoldását (ahogy ez amerikai filmben szokás). Bosszantó, hogy ez a jobb sorsra érdemes komédia nem lép túl egy szappanopera színvonalán. Annak ellenére, hogy a film báljelenete szépen fényképezet, a technikai kivitelezés sok helyen slampos: hibásan illeszkednek a vágóképek, a terek bevilágítása itt-ott rosszul sikerült (pld. a discos jelenetnél.). E sok kellemetlenségért kárpótolhat a főszereplő Hámori Gabriella angyali (bevallom elfogult vagyok) mosolya. A színésznő sugárzó játéka és életvidám megjelenése rengetegszer menti meg a filmet a teljes bukástól.
Magyar szinglifilm ez a javából, édes-bús szerethető és fárasztó történet, amely semmi újat nem tud hozzátenni a műfajhoz, legfeljebb annyit, hogy ebben a témában ez az első 35mm-esre forgatott magyar alkotás."- ritter]

rólunk (megint)

2005-01-28T23:25:00.000+01:00

és ez is rólunk

ez is. rövid, de.. "A diákzsűri egyébként azt szeretné, hogy fődíjukat, a Zöld Hollót a közönség és a szakma a szemle többi elismeréséhez hasonló értékűnek fogadná el." [hát, tényleg nagyon szeretnénk ezt. ráéreztek a kedves kollégák ebben a rövid, morze-szerű hírben]

ez eddig nem jelent meg"A diákzsűri munkálkodásában idén újdonság, hogy az általuk díjazott alkotásokat „utazó matiné” keretében elviszik azokra a filmes képzéssel foglalkozó hazai főiskolákra és egyetemekre, amelyek a zsűri tagjait delegálják." [diákzsűri menni mindenhova, ahol teljesül két feltétel: szeretik a magyar filmeket, legyen az bármilyen (ilyen-olyan, de ezt később tisztázzuk), és ahol szeretik a diákzsűrit]

és még öt perc hírnév...

2005-01-27T16:18:00.000+01:00

[Ennyi és nem több, amit ajándékba kapott T, a Diákzsűri főszervezője a nagy emberektől a nagy Szemle-sajtótájékoztatón, abban a nagy teremben, a nagy újságírók nagy közönsége előtt…

és itt jó lenne folytatni a sort, hogy a nagy színpadon, a nagy asztal mögött, az egyik nagy széken, a nagy emberek között…de sajna a sor úgy folytatódik, hogy az asztal és közönség között, a színpad előtt, a földön… sebaj, a megváltáshoz ennyi is elég volt! A szaksajtó közelsége pozitívan vértezte fel T-t, és csillagok érthetetlen együttállása következtében hangszálai nem remegtek jobban a kelleténél, érthető szavak és mondatok bújtak ki a száján, verejtékmirigyei sem dolgoztak intenzívebben az ilyenkor megszokottnál, noha ilyen még sosem történt T-vel. Ott állt a figyelők előtt, papírjából spontán elmondott mindent, a lényegből is csak keveset hagyott ki, és eközben még egy másik T le is fényképezte úgy, hogy észre sem vette, tehát ettől nem jött zavarba, mert egyébként most mástól sem. Aztán leült, megnyugodott, örült és végül begyűjtött két fontosnak nevezhető dicséretet: Velünkmindigjófejkedves Kozma Ilona szemlefőguruét és Látszólagtávolságtartójófejkedves Csurdi Gábor sajtófőnököt. De a jóból még ekkor sem volt elég, jöttek a felkérések: a Kultúrház újból kamera előtt kívánja látni a Diákzsűrit, mások feltétlenül tévéinterjút akarnak, a Petőfi Rádió beszélgetésre invitál. Gyerekek, kössétek fel a gatyátokat!!!

Diákzsűri menni média! T]

FIKSZ RÁDIÓ

2005-01-27T13:36:00.000+01:00

http://www.fikszradio.hu/hirarchivum.php?ha=76

ÉS A TÖBBI

2005-01-26T18:44:00.000+01:00

DUE

HÍRADÓ

NÉPSZAVA

ITT IS

2005-01-26T18:37:00.001+01:00

Kilenc díjat ítél oda a diákzsűri a Magyar Filmszemlén

2005.01.25. kedd, 04:17
index

Az idén is lesz Diákzsűri a Magyar Filmszemlén; a felsőoktatási intézmények hallgatóiból álló bírálóbizottság a hivatalos zsűrivel párhuzamosan működik és négy szekcióban kilenc díjat ítél oda - közölte a fiatalok alkotta testület. "A diákzsűri legfőbb célja, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók filmről alkotott véleményét hitelesen képviselje" - olvasható a közleményben.

MAGYAR RADIÓ ONLINE

2005-01-26T18:37:00.000+01:00

ha egy médiagépezet beindul

Diákzsűri a filmszemlén
2005. január 24., hétfő 17:02

Idén is lesz diákzsűri a Magyar Filmszemlén és a fiatalok a hivatalosokkal párhuzamosan négy szekcióban kilenc díjat ítélnek oda.

A diákzsűri egyébként azt szeretné, hogy fődíjukat, a Zöld Hollót a közönség és a szakma a szemle többi elismeréséhez hasonló értékűnek fogadná el.

SZEMLESTART

2005-01-26T18:32:00.000+01:00

"A filmszakos egyetemi és főiskolai hallgatókból álló hetedik alkalommal díjazó Diákzsűri tizenkét tagú zsűrit delegál a Szemlére, amely négy szekcióban ) végzi munkáját.

Zöld Holló díjat kap a legjobb nagyjátékfilm, elsőfilm, dokumentumfilm, kisjátékfilm, illetve idén először kerül átadásra a legjobb filmzenének járó díj."

öt sor, nem semmi.

IDÉN IS LESZ DIÁKZSŰRI A FILMSZEMLÉN

2005-01-25T13:55:00.000+01:00

Az elmúlt évekhez hasonlóan a hivatalos zsűrivel párhuzamosan idén is működik a felsőoktatási intézmények hallgatóiból delegált Diákzsűri. A négy szekcióban dolgozó döntnökök idén már kilenc díjat osztanak a a Filmszemlét követő hétvégén, február 12-én, az Odeon-Lloyd moziban tartandó díjkiosztójukon.

A Diákzsűri Szilágyi Erzsébet és Kozma Ilona közös kezdeményezéseként jött létre 1999-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem keretein belül, 2003. óta pedig a Zöld Holló Egyesület szervezésében folyik a munka. A 36. Magyar Filmszemle Diákzsűrijébe tizenkét intézmény delegálta a tizenkét tagot: a zsűri soraiban négy budapesti egyetem és nyolc vidéki felsőoktatási intézmény is kapott helyet: Eger, Szombathely, Pécs, Esztergom, Székesfehérvár, Kaposvár, idén csatlakozott Szeged és Nyíregyháza. A Diákzsűri igyekszik országos méretű és reprezentatív lenni, hogy híven képviselje a fiatal magyar mozirajongók véleményét.

A zsűri négy szekcióban dolgozik: nagyjátékfilm, elsőfilm, kísérleti- és kisjátékfilm, ill. dokumentumfilm – minden szekció három szavazati joggal rendelkező tagot, illetve egy koordinátort foglal magában. A zsűri minden szekcióban két díjat oszt ki: egy fődíjat és egy különdíjat. A Zöld Holló díjak mellett idén először a Legjobb Filmzenének is jár elismerés, így a tizenkét tagú testület összesen kilenc díjról dönt.

A Diákzsűri február 7-én hétfőn, 13 órától a Mammut mozi Gellért termében tájékoztatja a nagyérdeműt a döntéseiről, a hivatalos díjkiosztójának a Filmszemlét követő hétvégén, február 12-én, az Odeon Lloyd Mozi ad helyet. A Zöld Holló díjak átadása előtt már délelőtt 10 órától levetítik a díjazott filmeket (a belépés idén is ingyenes lesz), majd 19 órától átadják a Zöld Holló díjakat.

A Díjátadó után a szokásos állófogadás mellé Dj Suhaid szolgáltatja a fülbemászó talpalávalót.

MTV KULTÚRHÁZ

2005-01-25T13:09:00.000+01:00

Január 24. 18:46

Kerek hat perc hírnevet kaptunk a Magyar Televíziótól: ennyi ideig volt Teszler Tamás és Libor Anita a képernyőn.

Pedig már hatkor ott voltunk: Anita kapott éjszakai pillangókat megszégyenítő sminket, Tamás sokat megtudott az üvegbetonról (ami egy magyar találmány), és Vaskó Péterrel is összebarátkoztunk egy kicsit.

A Kultúrház egy emberként lelkesedik a Legjobb Filmzene díjért - főleg erről beszéltünk, kicsit a keletkezésről, és kicsit felépítésről.

A Médiagépezet beindult: mostmár nincs megállás.

JÁTÉK! 1 FORINTÉR MEGMONDOM! JÁTÉK!

2005-01-21T13:53:00.000+01:00

[Ja, és játékot hirdetek a zsűritagok között, amelynek győztese majd kap vmit a szemle végén.]

[Első kérdés: fejből felsorolni jancsó kapa-pepe sorozatát, azt hiszitek, könnyű..de fejből nehéz..nagyon]

!

2005-01-19T23:17:00.000+01:00

[téfau: január 24_kultúrház]

2005-01-16T19:02:00.000+01:00

[valakinek nagyon jó lesz: "az RTL Klub igazi meglepetéssel ünnepli: a mai napon egy szerencsés nézőt londoni úttal ajándékoz meg. A film rendezője, a női főszereplő, Hámori Gabriella valamint a film egyik férfi főszereplője, Csányi Sándor nyújtják át a repülőjegyet a nyertesnek, aki egy teljes napot tölthet el Hujber Ferenccel, a film egyik szereplőjével az angol fővárosban, ahol a fiatal színművész most él és dolgozik. A 100.000-dik nézőt az RTL klub stábja is elkíséri Londonba."- és együtt szállítanak majd pizzát? ez egyszerűen csodálatos...]